Közel egy héttel ezelőtt, kedden, sikeresen teljesítettem azt a feladatomat, amiről azt hittem az egyik legnehezebb lesz! Nagy lelkesedéssel és konkrét tervvel futottam neki a 30 napnak, erről korábban részletesen írtam, de be kell vallanom, hogy a blog kapcsán érkezett kommentek és bíztatások segítettek abban, hogy könnyedén sikerüljön a 30 nap.
Valójában arra számítottam, hogy az egy év sikerülni fog a 30 nap füstmentesség, de majd csak 8-10 nekifutás után. Ehhez képest elsőre egészen simán ment. Amikor megírtam az első posztot, akkor valahogy úgy éreztem, hogy annyian figyelnek rám, hogy nem okozhatok csalódást senkinek és itt most életemben talán először kifejezetten jól jött a mindenkinek megfelelni akarás.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a körülöttem lévő emberek nagy része szintén lerakta vagy éppen tervezte, hogy lerakja a cigit, ez szintén sokat segített, hogy nem volt társaság sem, akivel dohányozhattam volna.
Az első másfél hét után már kifejezetten könnyen ment a dolog, akkor már biztos voltam benne, hogy nem fogok megtorpanni, nem fog közbeszólni egy pillanatnyi elgyengülés és egy elszívott cigi.
Száz szónak is egy a vége, a feladat teljesítés sikerült, köszönöm mindenkinek a támogatást!
